...még mindig nem pánikolok

...és nem is fogok, mert bármilyen nehéz is most a helyzet, pánikolni teljesen felesleges. Azzal csak még inkább megnehezíti az ember lánya/fia az amúgy is nehéz helyzetet.
Lassan egy hete mi sem dolgozunk, de Nekem még nincs bezártság érzetem, hiszen eddig sem jártam sehová a munkahelyen, és az általános intézni valók, bevásárlások miatti utakon kívül. Persze néha azért elsétálok a határba néhány szép fotó reményében, de ez meg már igazán ritkán fordul elő.

Minden rosszban van valami jó!

Ízelítő a tavaszból

Képek 2017-ből

Az előző bejegyzésemben említettem a régi telefonomat, és azt, hogy néhány már elfeledett kép is előkerült róla, ezeket most megmutatom.

Rövid bejegyzés a hosszú szünet után

Természetesen szó nincs arról, hogy eddig tartott a blog, és ez a szünet sem volt szándékos, csak egyszerűen nem volt miről publikálnom, nem volt időm, és bevallom, kedvem sem. Így pedig nem érdemes csinálni semmit. Már többször kifejtettem, hogy nem szeretnék erőltetni semmit, de azért nem szeretném ha ez a blog kárára menne.
Persze írhattam volna mondjuk a koronavírusról, de egyrészt az a helyzet, hogy már Nekem is a könyökömön jön ki az egész, másrészt pedig nem szeretném a blogot negatív oldalra sodorni.
Ugyanakkor fontosnak tartom Én is a rendszeres és alapos kézmosást, kézfertőtlenítő használatát (már ha lehetne kapni...), és azt hogy ne köhögjünk tüsszögjünk egymásra, bár szerintem ezek alapvető dolgok, és nem csak akkor ha baj van.

A bejegyzés végére pedig kér régi kép, a régi telefonomról, ha már régen volt bejegyzés. 😅