Ez a kép még január végén készült

 Csak megint elfeledkeztem róla.

Gazdag Erzsi- Tél a falun

 

Hófehér most a határ.
Kinn a réten kánya jár.
Nincs az úton semmi nyom,
csak amit a kánya von:
finom krikszkraksz a havon

Hósuba van mindenen,
mint a fázó emberen.
Mint a csőszön zord időn,
kicsi házon, háztetőn,
suba van a temetőn.

 

Mára aztán még több hó esett

 

Ma reggel, délben és este

 Ide is megérkezett a tél

Fagyott

 Egy kicsit.

Négy évaszak

Vannak évszakok amiket szeretek, és van egy, amit kifejezetten nem. Szerencsére a kedvelt évszakok vannak többségben mint olyan, a tavasz, az ősz, és a tél.

A nyárral már nem vagyok olyan nagyon jó viszonyban, hiszen nehezen viselem a nagy kánikulát, és az egyre durvább nyári viharokat, zivatarokat.
De nem szaladok ennyire előre, kezdem inkább a bejegyzést az egyik kedvenc évszakommal, a tavasszal...

Ismét gyönyörű szépet alkotott a természet II.

A képek folytatása tegnapról... 😊

Ismét gyönyörű szépet alkotott a természet

...és Én nem tudtam leállni a fotózással, jó múltkor is volt része a környék lakosságának ilyen szépségben, de Én akkor éjszakai műszakom letelte, és a hazautazás utáni fáradtságom, álmosságom, éhségem okán, és mert nagyon fáztam, sajnos nem indultam el még fotózni is, pedig nagyon szép volt a felkelő nap fényében a zúzmarától fehérlő táj.

A felkelő nap most sajnos elmaradt, de szépségben így is bőségesen volt részem, olyannyira, hogy nagyon sok kép készült, így ez a posztot két részletben teszem közzé a blogon.

Ködös és zúzmarás

A telet már nem annyira, de az ilyen jelenségeket azért még mindig szeretem.

Juhász Ferenc- A kertekre leszállt a dér

A kertekre leszállt a dér,

kékülten pereg a levél,

rozsdásra váltak a rétek,

üres a madárfészek.

Lassú, nehéz esők jönnek,

és megcsapkodják a földet,

s ha vén felhők elfogynak,

a sárban barmok tocsognak.

Nézd ez az ősz. De jön a tél.

Hulló tollától a föld fehér.

Hártyás a víz, ez már a jég.

Kék füst száll, csöndes a vidék.

Adventi bejegyzés... Helyett, ma ez van.

Az a helyzet, hogy csak holnap kerül meggyújtásra az első adventi gyertya nálunk, lényegtelen hogy miért, semmi probléma, csak így jött össze, volt ezer más dolgom.
A falu koszorúján például tegnap gyújtották az elsőt, biztos annak is volt oka. Ezt ma gondoltam, hogy lefotózom, de amikor kimentem megetetni a kutyát, az a csontig hatolóan dermesztő, erős szél ami kint fogadott, egyértelművé tette számomra, hogy Én oda ki nem megyek most semmiképpen. Nem, és nem!
Jobban bírom a hideget mint a (nyári) forróságot, de ez még Nekem is sok, és ilyenkor hatványozódik az egyébként is töretlen hálám annak irányában, hogy van hol laknom, van otthonom.

Végül pedig beszúrok egy adventi, első gyertyagyújtós képet, hogy jó legyen, meg hogy ne maradjon ki ez sem. 😀

Kép: thedreamscometrue