Különös Szilveszter

A lencse elkészült, kint már sötét van, és csend. Egészen speciálisan búcsúzunk az óévtől idén, és jótékonyan elmarad az utcán az ordibálás, a féktelen dorbézolás, és a durrogtatás. Idén tilos a tüzijáték használata is, aminek Velem együtt valószínűleg minden kutya tulajdonos örül, és mint kutya tulajdonos, egyáltalán nem bánom, hogy idén nem fogok tüzijátékot fotózni sem.
Számunkra szerencsés volt ez az év, sok tekintetben, amiért nagyon hálás vagyok.

Most pedig, egy régebbi tüzijáték fotómmal kívánok Mindenkinek szerencsében, szeretetben, egészségben és sikerekben gazdag boldog Újévet!

Blogmas 3.- Ünnepi menü nálunk

Az ünnepi menünk összesen három ételből fog állni, egy süteményből és kétféle főételből. Vendégeket nem várunk (Mi sem megyünk vendégségbe), Nekünk pedig bőven elég ennyi.

A töltött káposztát ma elkészítettem, a cordon bleu-t és a banános gyümölcstortát pedig 24.-én fogom. A cordon bleu mellé rizs, és/vagy burgonya köret lesz, és ennyi.
 

Amikor a menüsort megterveztem, nem azt néztem, hogy mennyire karácsonyi, vagy nem karácsonyi az étel amit el fogok készíteni. Igazából a töltött káposztát sem kötöm semmihez, csak szeretjük, és minden évben elkészül, Nálunk ez amolyan tradíció ami gyerekkorom óta tart. Lényegében talán ez az egy szokás van ami megmaradt úgy ahogy régen volt. De régen az volt jó ami akkor volt, most az a jó ami most van.😊

Ez volt a mai nap

Letudtuk a karácsonyi vásárlást, és majdnem teljesen a szilveszterit is. Sokat nem kellett várni egyik boltban sem, fennakadás nem volt sehol. Egészen gyorsan kijutottunk minden üzletből. Fegyelmezettek, és úgy láttam nyugodtak voltak az emberek, és néhányan nagyon udvariasak is.
A savanyított káposztalevél beszerzése kissé nehézkes volt, akadtak olyan helyek ahol abszolút nem is volt fellelhető semmilyen kiszerelésben sem, máshol meg azt mondták: holnap. Végül aztán sikerült beszerezni a töltött káposztának e lényeges alapanyagát is. 

Ezen kívül...

Ennyit haladtam ma a dekorációval

A negyedik vasárnap

Eljött advent negyedik vasárnapja is. Részemről eléggé húzós volt ez az időszak, gondolom nagyon sokan vannak ezzel így, de mégis olyan lassan telt el ez a három-négy hét, így utólag meg olyan érzésem van, hogy eléggé gyorsan teltek a napok idáig. Hát na... 😅

Túl sok szabadidőm nem volt, ez nyilván meglátszik a blogon is ugye, december 6.-án került ki a legutóbbi bejegyzés, és az általam olvasott blogokon sem tudtam jelen lenni. Az ünnepi készülődéshez sem tudtam még hozzáfogni szinte semennyire, a tervezett dekorációnak is csak egy része van meg, bár ehhez nem kell már sok. Az ünnepi menünk lesz majd a következő Blogmas témája.

Blogmas 2.- Dekoráció bent és kint

Igen, tavalyhoz hasonlóan egy hét csúszással. 😅 De ezidáig voltak más fontosabb dolgok. Aztán a héten bepótoltam a dekorálás egy részét, még vannak dolgok amikkel nem készültem el, de nem sok.

Van olyan is amit a karácsonyi ünnepekre szeretnék elkészíteni, azt meg majd akkor megmutatom. De most pedig jöjjenek a képek a jelenlegi dekorációkról!

Thanksgiving

November utolsó csütörtöki napján van Hálaadás napja, amiről tavaly már ejtettem itt a blogon néhány gondolatot, és írtam arról is, hogy mennyire fontos az, hogy hálásak legyünk. Mindig van miért.

Nyilván a hála nem csak erre az egy napra szól, de Nekem szimpatikus ez az ünnep, amit ugyan ilyen és olyan okokból kifolyólag egy nappal később tartottunk. 

A Hálaadás napi menü nem az igazi klasszikus erre az ünnepre való ételekből állt ugyan, de a lényeg meg volt.

És...

Mindenszentek

November 1.-ét a római katolikus egyház 835-ben nevezte ki Mindenszentek ünnepének, a későbbiekben november 2. napját pedig Halottak napjává nyilvánította, utóbbi a XIII. század végére már teljesen elfogadott lett.

Halloween

Ez az angol szó, a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, melynek az egyik jelképe a faragott töklámpás.

A töklámpás, talán kevésbé ismertebb nevén Jacklámpa eredetileg két célt szolgált: a gonosz szellemek távoltartását, és ekképpen világítottak az elhunytak szellemeinek is, hogy hazatalálhassanak.

Húsvét

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves olvasónak! 🥚🐰🐥🐑

Újév

Sikerekben, egészségben, szeretetben, pénzben, és minden jóban gazdag boldog Újévet kívánok Mindenkinek!

Íme az első, tűzijáték fotózásom eredménye... 😊

Meggyújtottuk az első gyertyát

Tudom, tegnap kellett volna, de az előző bejegyzésben kitértem rá, hogy tegnap miért nem tegnap került sor erre. Most viszont itt van! 😁
Túl sokat nem is fűznék hozzá, bár van egy bejegyzés amit adventtel kapcsolatosan fogok megírni (még szerencse, hogy jó néhány napig megtehetem, tekintve, hogy az advent még eltart egy ideig).

Most egy adventi boxot hoztam össze, és amikor megvettem hozzá azt a pár darab kiegészítőt a Pepco-ban, még akkor sem volt teljesen tiszta a kép arról, hogy milyet is szeretnék elkészíteni, úgyhogy csak nagyjából válogattam az üzletben, de azt nagyon célirányosan. Az egész nem került 1.500 forintba sem, mégis szerintem egész szép lett. Persze volt itthon is az előző évekből néhány dolog, amit fel tudtam használni.

Íme:

Adventi bejegyzés... Helyett, ma ez van.

Az a helyzet, hogy csak holnap kerül meggyújtásra az első adventi gyertya nálunk, lényegtelen hogy miért, semmi probléma, csak így jött össze, volt ezer más dolgom.
A falu koszorúján például tegnap gyújtották az elsőt, biztos annak is volt oka. Ezt ma gondoltam, hogy lefotózom, de amikor kimentem megetetni a kutyát, az a csontig hatolóan dermesztő, erős szél ami kint fogadott, egyértelművé tette számomra, hogy Én oda ki nem megyek most semmiképpen. Nem, és nem!
Jobban bírom a hideget mint a (nyári) forróságot, de ez még Nekem is sok, és ilyenkor hatványozódik az egyébként is töretlen hálám annak irányában, hogy van hol laknom, van otthonom.

Végül pedig beszúrok egy adventi, első gyertyagyújtós képet, hogy jó legyen, meg hogy ne maradjon ki ez sem. 😀

Kép: thedreamscometrue

Happy Thanksgiving Day

Az USA-ban ma van Thanksgiving Day, azaz a Hálaadás napja, aminek az a jelentősége, hogy megköszönik az ünneplő emberek azt, amijük van.
Érdekesnek találom, hogy ez koránt sem vetette meg kis országunkban a lábát annyira, mint a Halloween, pedig a folyton kesergő, panaszkodó magyarokra (tisztelet a kivételnek) igazán ráférne egy olyan ünnep is, mint amilyen a Hálaadás.
Nincs semmi bajom a Halloween ünneplésével sem, tőlem elfér, bár engem különösebben nem érdekel, nem tartom.
Persze hálát adni sem egy évben egyszer/egy napon érdemes, Én mindig szoktam.
Meglehetősen szimpatikus ünnep számomra a Thanksgiving.

Végül egy idézet egy videóból amit nemrégiben néztem, egy Indián lány mondta a magyarokról, arra a kérdésre válaszolva, melyben a magyarok és az indiánok közötti különbségről kérdezték. Megszívlelendő!

"Magyarországon a milliomos is panaszkodik, otthon az is boldog ma, aki holnap éhen hal."  

Kép: christianity.com

Mindenszentek

A nagy távolság miatt, nagyon kevésszer tudtunk elhunyt hozzátartozóinkhoz elmenni temetőkbe, ezért a megemlékezéseink zömmel itthon, illetve amióta itt lakunk, a faluban elhelyezett feszületnél történnek. Emlékszem, a kezdet kezdetén miután minden lámpa le lett kapcsolva, csendben, egy szál fehér gyertya fénye mellett emlékeztünk. De Én is azt gondolom, hogy elhunyt szeretteink valójában nem a temetőkben vannak, és a fekete ruha, a gyertyák, a mécsesek és a virágok amolyan külsőséges és szimbolikus dolgok, szeretteink a szívünkben vannak. Senki ne vessen rám követ, Édesanyám halála után sem jártam feketében hosszú hónapokig, még pedig két okból: Édesanyám sosem szerette a feketét, nagyon nem, és biztos vagyok benne, ha mondhatta volna, akkor az lett volna a kérése, hogy semmiképpen ne járjunk feketében, a másik pedig az, amit pár mondattal ezelőtt leírtam. Nyilván nem öltöztünk papagájnak, és egy bizonyos ideig már csak az illendőség miatt is, de feketében jártunk, viszont nem sokáig. Amondó vagyok, hogy egy szeretett hozzátartozó elvesztése önmagában is nagyon fájdalmas, nem kell ezt fokozni azzal, hogy mások sajnálatát hallgatjuk, ez ténylegesen magánügy. Nagyon sokáig igyekeztem elkerülni azt, hogy beszéljek róla, mert erre képtelen lettem volna sírás nélkül amíg nem tanultam meg elfogadni, hogy sajnos, de ez előbb-utóbb, de... Következik. Igyekszem a szép emlékekre koncentrálni, hiszen a megélt fájdalom nem múlik el.

Béke Lelkére Mindenkinek odaát...