Mielőtt megírtam volna ezt a bejegyzést, nagyon sokat gondolkoztam azon, hogyan írjam meg, mi az amit egyáltalán le akarok írni. Nyilván az igazságot, és bár félnivalóm nincs senkitől és semmitől, de még ott van az, hogy elkerüljem azt, hogy bárkit is megbántsak, úgyhogy ezt a részét inkább megtartom magamnak. Azt viszont elmondhatom, hogy mennyire nem éreztem jól magam, már akkor sem, amikor beléptem oda. Ez leginkább az utóbbi időben nyilvánult meg.
Tudomásom szerint nincs klausztrofóbiám (így is van épp elég), de mégis azt a fullasztó bezártságot éreztem, valahányszor beléptem oda, amit (szerintem) egy klausztrofóbiás érezhet egy... Mondjuk egy liftben. Miért pont liftben? Ez jutott eszembe hirtelen. Miért? A lift nem elég szűk?
A lényeg lényege, hogy nem volt éppen jó hatással az általános közérzetemre, nem akarom részletezni hogy miért, noha nagyjából tudom. Az az atmoszféra összességében ami ott van, egyszerűen nem nekem való, és az a helyzet, hogy nem is szerepel a terveim között az, hogy megszeressem, mert ott nincs helyem, nincs dolgom, de nem is akarom hogy legyen, jól megvagyok nélküle. Azzal sincs semmi probléma, ha valaki ott éli az életét, ha neki az jó. Mindennek ami van, valamilyen módon, valamilyen okból helye van a világban.
Én nemrégiben ébredtem rá arra, hogy introvertált vagyok, nagyon... Nagyon! Te is? Jól van. Vagy Te inkább extrovertált vagy? Mennyire? Nagyon? Vagy kevésbé? Az is jól van.
Mi van azokkal akikkel tartottam is ott kapcsolatot?
Köszönik, jól vannak. Hála Istennek. Nem csak az az egy módja van a kapcsolattartásnak.
Már nem is tudom, miért regisztráltam oda anno dacumál, de alighanem az volt az a platform, ahol a legaktívabban működtem mint fo... Öööhh vagyis kép készítőként(?) Használtam kapcsolattartásra is, és volt olyan időszak amikor jól látható volt életem szinte minden eseménye és eseménytelensége, és sok embert ismertem meg, vannak akikkel ma is tartjuk a kapcsolatot, de azt hiszem a fő tevékenységeim mégis a fényképezgetéssel voltak kapcsolatosak azon az oldalon. Talán emiatt voltam jelen ott kisebb nagyobb megszakításokkal annyi éven át.
A végére itt is van néhány kép ami megmaradt onnan...
![]() |
E kép elkészülte után sokáig azt hittem, sikerült leküzdeni a tériszonyomat. |
"OTT" én sem vagyok tag és nem is leszek soha. Nekem elégségesek a blogjaim és a levelezésem.Grafomán énemet ezen a két helyen + a személyes levelezés vidáman ki tudom élni.
VálaszTörlésA FB-n kívül is van élet - én vagyok rá a bizonyíték, hiszen élek ! :-)
Szeretettel üdvözlöm a blogomon, és nagyon szépen köszönöm a figyelmét! :-)
TörlésSőt, inkább a FB-n kívül van élet, amikor még fent voltam, valahányszor beléptem, furcsán, rosszul éreztem magam. Úgy döntöttem, hogy megszüntetem azt a fiókomat, és aki akarja, az így is tudja velem tartani a kapcsolatot. Valahogy, a blogon sokkal szabadabbnak érzem magam.